Visnye
Visnye (Croatian: Višnja) is a village in Somogy county, Hungary.
Visnye 
    Višnja (in Croatian)  | |
|---|---|
Village  | |
![]() Coat of arms  | |
![]() Visnye Location of Visnye  | |
| Coordinates: 46.19138°N 17.67716°E | |
| Country | |
| Region | Southern Transdanubia | 
| County | Somogy | 
| District | Kaposvár | 
| RC Diocese | Kaposvár | 
| Area | |
| • Total | 24.38 km2 (9.41 sq mi) | 
| Population  (2017)  | |
| • Total | 238[1] | 
| Demonym(s) | visnyei | 
| Time zone | UTC+1 (CET) | 
| • Summer (DST) | UTC+2 (CEST) | 
| Postal code | 7533  | 
| Area code(s) | (+36) 82 | 
| NUTS 3 code | HU232 | 
| MP | László Szászfalvi (KDNP) | 
| Website | Visnye Online | 
Visnye Hedrehelytől keletre, a Zselici Tájvédelmi Körzettől délre, a Márffy-tó szomszédságában helyezkedik el. Valószínű, hogy neve a „meggyfa” jelentésű szláv visnya szóból ered.
Somogy és Baranya határán fekvő több, kisebb részből álló településcsoportot Kadarkút-Hencse-Hedrehely felől lehet megközelíteni. Kövesút nem vezet minden részébe, a Zselici Tájvédelmi Körzet mellett fekvő Visnyeszéplakot csak földúton lehet elérni.
A XV. században már szerepel az oklevelekben, (Wysnuye), mint Hedrehely város tartozéka. Környéke a római időktől fogva szőlőtermesztéséről volt nevezetes. A középkortól napjainkig mindig több településrészből állt. A Zselic erdőrengetege jó búvóhelyet biztosított a betyárok számára. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után számos szegénylegény bujdosott a védelmet jelentő erdőkben. A településektől távolabbi csárdák a betyárok tartózkodási helyéül szolgáltak. A híres betyárok sírjait hosszú ideig gondozta a nép. Visnyeszéplakon még ma is ápolják Pali betyár sírját.
Ma Visnye, Kápolnásvisnye, Hárserdőtelep, Visnyeszéplak és Pacsérvisnye alkotják a közigazgatási egységet. A XX. század második felében a településcsoport lakosságszáma rohamosan csökkent. Mára már az elnéptelenedés megállt, sőt a legfestőibb környezetben fekvő Visnyeszéplak ismét fejlődésnek indult. A hagyományosnak mondható növények és állatok tartása mellett megjelent a biogazdálkodás. A települést a városi lakosok felfedezték és idetelepültek.
A zselici erdők jó gyűjtőhelyet biztosítanak a méhek számára, az általuk előállított méz eljut a távolabbi településekre is.



